Abban segítek elfoglalt nőknek, hogy újra megtalálják a kapcsolatot önmagukkal – az énidőn, rajzon és tudatosságon keresztül.
Hiszem (és tudom), hogy az énidő nem luxus vagy jutalom, hanem egy alapvető testi-lelki szükséglet.
A programjaimban összekapcsolom a kreativitást, az egészségtudatos szemléletet és az önismeretet: rajzolunk, reflektálunk, néha nevetünk, néha megállunk és csak figyelünk – befelé.
Mentorként és tanárként teret adok a megállásra, kapcsolódásra és épülésre, hogy újra otthon érezhesd magad a testedben, az idődben – és az életedben is.
Amikor még alkalmazottként dolgoztam, egy irodában ültem napi 8-10 órát, és este hullafáradtan estem haza, ismerős volt az érzés: „ma sem jutott időm magamra”. Pedig csak néhány perc is csodát tudott volna tenni.
Egy nyugodtabb időszakban végre elmentem néhány workshopra – és hirtelen fellélegeztem. Volt egy pillanat, ami csak rólam szólt. Rájöttem, hogy nemcsak lehet, kell is időt adni magunknak, mert ez az, ami erőt ad – nem csak nekem, hanem a családomnak és a környzetemnek is.
Sok kreatív technikával ismerkedtem meg az évek során, de a rajz valahogy mindig hazahívott. Nem azért, mert tökéletes volt, amit alkottam – hanem mert kapcsolódni tudtam általa önmagamhoz.
Volt, hogy nem voltam elégedett a képemmel, de éreztem: több van bennem. És ez az érzés vitt tovább. Ez indította el bennem a Rajzakadémia ötletét, és később az Énidő Akadémia megszületését is.
Nem volt konkrét tervem, csak egy belső érzés:
szeretném másoknak is megmutatni, hogy az énidő nem valami jutalom, amit majd egyszer megérdemlünk – hanem egy alapvető szükséglet.
Elkezdtem tanulni, képezni magam, egyre mélyebbre ástam magam: rajz, önismeret, tudatosság… és megtaláltam a saját utamat, ahol a rajzolás, a tudatosság és a belső kapcsolódás egyszerre vannak jelen.
A kreativitás számomra nem az „ügyes vagy-e” kérdése.
Hanem egy eszköz, hogy kicsit jobban értsd önmagad.
Hogy megállj, lelassíts, és rájöjj: itt vagy. Jelen vagy. Élhetsz másként is.
Programjaimban, kurzusaimban és a havi Énidő Klubban:
A rajz nálam nem csak technika – hanem kapcsolódás.
Magadhoz. A jelenedhez. A tested jelzéseihez. Az érzéseidhez.
Mentorként és tanárként egy biztonságos, inspiráló közeget hozok létre, ahol:
Hidd el, dehogynem.
A kreativitás nem rajztudás kérdése. Hanem kapcsolódás. Önkifejezés. És felszabadulás.
Én abban segítelek, hogy felfedezd:
nem kell sok – csak valaki, aki ad egy irányt, vagy fogja a kezed egy kicsit alkotás közben.
És amikor megmutatod, mit készítettél, és azt mondják:
„Ezt te csináltad? Nem hiszem el!”
– akkor te is el fogod hinni, hogy képes vagy rá.
A kreativitás nem extra.
Az énidő nem luxus.
Mindkettő életmentő lehet, ha jól használod.